E könyv erőssége abban rejlik, hogy bemutatja: a felsőoktatási marketing nem pusztán a promócióról szól, hanem az intézményi identitás, a hallgatói élmény és a hosszú távú fenntarthatóság alakításáról is. Szerkezete logikus, tartalma egyszerre komplex és letisztult: a történeti és globális kontextus és a szolgáltatásjelleg bemutatásán kívül kitér az intézményi stratégiákra és a modern digitális eszközökre is. Különösen értékesnek találtam a nemzetköziesítésre és a hallgatói integrációra vonatkozó fókuszt, valamint a gyakorlati betekintést a toborzásba, a hallgatók megtartásába, az alumni kapcsolatokba és a Z generáció által támasztott kihívásokba.Ez a könyv koncepcionális kereteket kínál, miközben konkrét kutatásokat, esettanulmányokat és olyan innovatív módszereket is bemutat, mint a felsőoktatási intézmények TikTok- és Instagram-tartalmainak elemzése. Ez nemcsak tudományos forrássá, hanem gyakorlati útmutatóvá is teszi a versenyképességre törekvő intézmények számára. Izgalmas olvasmányként elsősorban egyetemi vezetőknek, marketing- és kommunikációs csapatoknak, valamint a felsőoktatásban dolgozó döntéshozóknak ajánlom, de hasznos lehet kutatók, oktatók és akár diákok számára is, akiket érdekel az intézményi stratégiák mögötti dinamika megértése.Helena Alves, oktatási és foglalkoztatási ügyekért felelős rektorhelyettes, valamint a NECE üzleti tudományok kutatóközpontjának munkatársa a Beira Interior EgyetemenBüszkeségre adna okot, ha a magyar felsőoktatás és annak marketingje is olyan lenne, mint ez a kötet: egységes mégis sokszínű; kreatív, ugyanakkor a nemzetközi sztenderdekhez igazodó; tudományos és jövőbe mutató, miközben nem feledkezik meg a gyökerekről; a középpontjában pedig a hallgató – az olvasó – áll.Integratív szemlélete mellett e könyv fő erőssége az, hogy stratégiai gondolkodásra készteti az olvasót, továbbá konkrét gyakorlati megoldásokat is kínál, legyen szó új oktatási, kutatási módszertanról vagy nemzetköziesítési gyakorlatokról.De mi is e könyv fő üzenete? Hetesi Erzsébet gondolata arról, hogy „az egyetemek világszerte együttműködnek, és ugyanakkor versenyeznek egymással” ráirányítja a figyelmet arra a speciális helyzetre, amelyben a magyar intézmények stratégiája egyedül a nemzetköziesedés, hálózatépítés és a szolgáltatásszemlélet erősítése lehet. Olyan márkák létrehozására van szükség, amelyek képesek kellő vonzerővel reflektálni a mai kor elvárásaira, kihívásaira. E márkák lételeme pedig – amire Kéri Anita mutat rá – az a speciális kultúrával jellemezhető közösség, amelyben nemcsak a hallgatók, oktatók, kutatók, hanem az alumni és különböző stakeholder csoportok is aktív szerepvállalókká válnak.Ehhez kínál e kötet kiindulópontot és megbízható útmutatót.Nagy Ákos, PTE KTK, marketingigazgató

Hivatkozás mentése: